Az utóbbi évek során a gumigyártás drámai változásokon ment keresztül, amelyekhez a gyártóknak is alkalmazkodniuk kellett. Ebben a cikkünkbenben a logisztika legújabb trendjeit tekintjük át és megvizsgáljuk, hogyan hatottak ezek a trendek a globális piacra.
A globális láncok 1990 környékén terjedtek el, és egészen 10 évvel ezelőttig egyedülálló módon uralták is azt. Ugyanakkor az évek során egyre többen tértek át a rövidebb, lokalizált ellátási láncokra, amelyek gyorsan és könnyedén elérhetők voltak, emellett megbízhatóbbak is. A COVID-19 megjelenésével pedig felgyorsult ez a folyamat, ami számos gyártócég számára kifizetődőnek bizonyult.
Az Orange Business Services kutatása alapján a cégek 40%-a állítja, hogy a beszállítója nem teljesítette maradéktalanul a rendeléseket a pandémia alatt. Iparágtól függetlenül ez a statisztika meglehetősen magas és minden szektor számára komoly megterhelést jelent.
Ugyanakkor egy másik tanulmány is rávilágított arra, hogy az európai gyártók 45%-a már újabb, alternatív megoldást választott az ellátás biztosítására.
Mi okozta ezt a változást? Miért váltottak a cégek a globális helyett lokalizált forrásokra? Hogyan befolyásolja ez a gumigyártást? Ennek járunk utána cikkünkben.
A kereskedelmi és politikai hatalmak tevékenységének köszönhetően az árak egyre magasabbak lettek, ami gyakran ismétlődő hiányt okozott a gumitermékek folyamatos gyártásához szükséges nyersanyagok és más, köztes termékek ellátásában. A 20. század óta tapasztalunk időszakos alapanyag-hiányokat, amelyek jelentősen befolyásolják a globális gumigyártási piacot. Ezek a hiányok hosszú távon is velünk maradtak, így az ellátási láncoknak meg kellett találnia a módját, hogy alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez.
A mai globalizált világunkban a gumi termékeket gyártó cégek rengeteg kockázatnak vannak kitéve a tevékenységük során. A két legnagyobb rizikófaktort a nyersany- és termékellátást és a volatilis vásárlói igények jelentik. Ugyanakkor mindkettő orvosolható földrajzi diverzifikációval, és a helyi ellátási láncok megerősítésével.
A közhiedelemmel ellentétben nem a vámok, adók és a protekcionista politika okozza ezt az elmozdulást az ellátási láncokban. Tagadhatatlan tény, hogy a globális láncokra jelentős hatással volt a politika is (például a Trump-féle kereskedelmi háború), de a pandémia volt az, ami végül mindent új perspektívába helyezett.
A korlátozott fuvarozási kapacitás jóval nagyobb problémákat okozott, ami jól megfigyelhető a trendek alakulásából. A fuvarozás kérdésében felmerülő problémák a kereslet és a kínálat feszültségét eredményezik, valamint labilitást a piacon.
Gondoljunk csak az Ever Given szállítóhajóra, ami 2021-ben beszorult a Szuezi-csatornán, ezzel torlódást okozva a többi hajó számára is, ezzel fennakadást okozva a tengeri szállításban.
Amikor a globális ellátási láncok virágzásnak indultak 10 évvel ezelőtt, lehetetlen volt a kínai árakkal versenyezni. Ugyanakkor napjainkban az árak közötti különbség egyre csökken. A méretgazdaságosság már nem tartozik a legfontosabb szempontok közé, sokkal inkább előtérbe kerültek az egyedi termékek a sorozatgyártással szemben. Emellett az automatizálás is kedvező hatással volt az árszabásra.
Példa a gumiiparból: a Kelet-Ázsiában előállított nyers elasztomerek, szilárdsághordozó adalékanyagok és további alapanyagok ellátását teljes mértékben a kereslet és a kínálat viszonylatai határozzák meg, ami szoros összefüggésben áll a szállítás költségével és idejével.
A magasabb hozzáadott értékkel rendelkező szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak a helyi beszerzésben
Kína, a globális piacon betöltött szerepe két okból változott meg napjainkra:
Példa a gumiiparból: Nagy mennyiségű standard termék gyártása az esetek többségében Ázsiában történik a költséghatékonyság és a globális piacon való versenyképesség érdekében. Ugyanakkor a magas hozzáadott értékkel rendelkező, egyedi, speciális ipari know-how-t igénylő termékeket inkább Európában és az észak-atlanti térségben gyártanak.
Az ellátási láncok trendjeinek alakulását jelentősen befolyásolta az e-kereskedelem is. A helyi vállalkozások sokkal rugalmasabbak mind a termékkínálat, mind a szállítási idő tekintetében. Nagy távolságok esetén az azonnali szállítás és a széles termékpaletta komoly kihívást jelenthet a beszállító számára.
Ami az ellátási láncok és gyártók technológiai újításait illeti, ezek szintén hozzájárultak az új tendenciákhoz. A gépi tanulás, keresletelemzés, a 3D nyomtatás, valamint a gyártási folyamatok és az innovatív gyártási technológiák automatizálása lehetővé tette a versenyképes árazást a termelés számára.
Az innovatív gyártási technológiák lehetővé tették a versenyképesség megőrzését
A fenntarthatóság egyértelműen egy, a kereslet által vezérelt trend, mivel a fogyasztók fenntartható termékeket keresnek elsősorban a kiskereskedelemben. A jó hírnév megőrzése érdekében ma elengedhetetlen a helyi gazdaság támogatása, szoros kapcsolat kiépítése a közösséggel és az új munkahelyek teremtése. Ráadásul a beszállítókat gyakran a fenntarthatóság és a környezetszennyezési tényezők alapján is értékelik, így a piaci igényeknek megfelelően kulcsfontosságú, hogy fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak.
Napjainkban a gyártók szeretik a lehető legközelebb felépíteni a székhelyüket a saját piacukhoz. Ennek megvalósítására rendszerint nem a legkisebb összköltségű megoldást választják. Az európai piacnak szánt termékkínálat esetén Kelet-Európában, az USA ellátásához pedig Mexikóban építik fel a telephelyet.
Milyen tényezőket kell még mérlegelnie a gyártóknak a nyers költségeken túl?
Az esetek többségében a helyi ellátókat a magas gyártási költségekkel azonosítják, mivel az európai gyártás jóval többe kerül, mint például a kínai alternatíva. Ugyanakkor vannak más költségek, amelyeket célszerű figyelembe venni. A helyi beszerzés ugyanis alacsonyabb költségeket jelent a készletben, illetve a szállítás és a logisztika is kedvezőbben alakul, alacsonyabb vámokkal.
Ráadásul a hasonló jogi, politikai és gazdasági környezet csökkenti a kockázatokat is, például elkerülhető az árfolyamok volatilitása.
A partnerek közelsége növeli az üzleti folyamatok megbízhatóságát a gyorsabb reakcióidők, a kevesebb folyamatmegszakítás és a gyorsabb ciklusidők miatt. Ez nem csak az ügyfelek elégedettségének növekedését eredményezi, de így ráadásul könnyebben alkalmazkodhatnak a változó kereslethez és piaci igényekhez is. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a helyi beszállítókkal dolgozó cégek versenyképesebbé válnak.
Emellett nem szabad megfeledkezni a fenntarthatóság kérdésköréről sem. A helyi beszerzés kevésbé környezetszennyező és támogatja a helyi gazdaságot.
A komplexitást gyakran nevezik a globális ellátási láncok egyik fő kockázati tényezőjének. Azonban a rövidebb ellátási láncok sem feltétlenül kevésbé összetettek. A beszerzés lokálisan tartásának célja általában a testreszabás lehetővé tétele, az innováció gyorsítása, illetve a gyors szállítási idők biztosítása, ami azt jelenti, hogy a helyi ellátási láncok gyakran még komplexebbek globális társaiknál.
Ami a költségeket illeti, a magas munkaerőköltségek okozták első sorban a termelés kiszervezését, tehát magától értetődő, hogy lokalizált beszerzésnél magasabb munkaerőköltségekkel kell számolni. Lényeges szempont lehet azonban, hogy akár egy jobban szakképzett beszállítóval dolgozhatunk együtt.
Real-time intelligence and the future of supply chains, Orange Business Services, 2021
Three-quarters of European supply chains are negatively impacted by coronavirus, Supply Chain Media, 2020
